Selasa, 01 Juli 2014

-

Domin hakonu fatin.
Domin fó kmaan todan.
Domin halo nabeen buat toos.
Domin husik tempu laiha sentidu.
Domin husik lia-nain tutan liafuan.
O.... domin halo ha’u bulak.
O... domin nafatin fó moris mai ha’u.

2012.

Jumat, 27 Juni 2014

ICA TUTUN

Enina moco raunu anuan vari nae
Alauhana alim lahut pai, alim hara pai
Nara lauhana i tahini ta'a
Nara lauhana i kokoti ta'a
Ene ana em ia ulan hire, em vaci na hire
Ica tutun en ehinua.



2013.

Minggu, 11 Mei 2014

LENDA IPARIRA


 
Fonte Iparira           Foto: Rogério Ma'averu Sávio



Introdusaun 

La’ós buat fasil atu hakerek istória ida ne’ebé baibain konta husi ibun ba ibun. Ida ne’e akontese bainhira peskiza tuir kona-ba lenda Iparira nian iha fulan-Maiu 2014, entrevista ema rua husi jerasaun diferente, ida katuas liu no ida fali sei klosan oituan aleinde konsulta mós ema balun tan. Problema seluk susar atu hetan lais ema ne’ebé sei hanoin di’ak no fluente atu konta istória. Liuliu jerasaun juventude kuaze la hatene, tanba televizaun hahú troka tradisaun konta istória iha uma laran. Nune’e ema oituan de’it maka sei bele haktuir no dalabalun la kompletu nomós kuandu liu ema na’in ida mak konta sei iha versaun oioin. Maski nune’e, rezultadu peskiza konsege duni dokumenta lenda Iparira iha lian Fataluku, esplika kona-ba oinsá povoasaun Iparira mosu ho bee-matan tolu: Iparira, Ira-valu-valun no kaki-ira. Saida maka reprezenta iha istória liuliu konstrui bazeia ba narrasaun Aleixo Aniceto nian no katuas Loureiro da Silva haktuir asu no fatin nia naran.

Iha prosesu hakerek tenke kompila istória versaun rua sai ida no dezenvolve husi versaun oioin seluk. Maibé parte istória ne’ebé tuir Loureiro da Silva konsidera sagradu, la haktuir iha lenda populár. Maibé naran no faktu balun ne’ebé importante koko haktuir hotu iha versaun populár, se fonte permite naran sira ne’e. Prosesu hakerek, primeiru rezume pontu importante sira iha lia-fataluku, hafoin hakerek no dezenvolve sai istória iha lia-Tetun nomós halo versaun ida iha lia-portugés.

 LENDA IPARIRA[1]
 
Istória hahú husi bee-matan ne’ebé forma bee-lihun ida. Tuir loloos rai maran ne’ebé ema ladún hela. Mas ohin loron bee sulin no fó moris ba ema hotu. 

Hori tempu uluk liu iha fatin ne’e família ida moris haksolok ho oan feto mesak ne’ebé bonita loos. Oan feto ne'e sempre hein uma, bainhira nia inan-aman bá kuru bee iha fatin dook no sira-nia asu Laku-Wetar[2] lori tuituir hela de’it.

Loron ida iha tempu ai-horis sira namlaik no rai rahun semo. Bee-matan fatin baibain kuru bee maran dekor. Husi dadeersaan nakukun feto nia inan-aman sai bá buka bee to’o meudia mas seidauk fila. 

Iha uma feto-raan ne’e soru tais no hananu ninia laran-kraik, tanba mesak loos. Teki-tekir asu Laku-Wetar mosu, bokon ho ikun baku ba mai. Sai bá li’ur, feto ne’e buka kedas nia inan-aman maibé la hetan ema ida.

Hein ba hein rai atu lorokraik, feto ne’e hahú buka tuir nia inan-aman sira. Foti lusu-lusu[3] hodi hakuak no tau ahu iha laran, hafoin tara ba Laku-Wetar nia kakorok. Nune'e, nia la'o tuir asu nia kotuk liuhosi ain-fatin hosi ahu ne'ebé monu ba rai. 

Hafoin la dook husi uma asu ne’e haksoit no nani iha bee-lihun ida. Feto hakfodak tebes, mas teki-tekir mane-klosan bonitu ida mosu husi duut ne'ebé moris buras iha bee leten.           

"Ó sé? " Husu feto-raan ne'e.

"Ha’u maka bee-nain."  Hatán mane-klosan ne'e.

"Aí, ami nunka haree bee-matan ne’e! Moos loos, ami bele kuru iha ne’e ka? Feto-raan ne'e husu.

"Bele, maibé ó maka tenke mai kuru duni." Responde mane-klosan ne'e.    

Feto ne’e kontente loos, halai fila hikas ba uma. Lori au-doran mai kuru bee. Bainhira bee-fatin iha ninia uma besik nakonu, mane-klosan ne’e tuur iha bee leten no hahú hananu ninia laran triste.

"Nu’usá ó-nia knananuk triste loos? " Hatete feto-raan ne'e. 

"Ha’u triste tanba bee besik atu maran no bee-matan sira besibesik, sei maran tuituir. Bee ne’e presiza feto ida atu hein, atu suli nafatin." Hatán mane-klosan ne'e.

"Entaun, ha’u bele hein. Mas hein hanu’usá?" Feto-raan ne'e husu. 

"Se hakarak, ó bele sai ha’u-nia feen no ita rua mak hein lisuk." Sujere mane-klosan ne'e.

"Ha’u hakarak, maibé ita tenke ko’alia uluk ho ha’u-nia inan-aman." Responde feto-raan ne'e.           

La kle’ur, bainhira rai besik nakaras feto ninia inan-aman foin to’o-mai. Maibé sira hakfodak haree bee-fatin nakonu hotu.

"Ó kuru bee iha ne’ebé mak nakonu lais hotu ne’e?" Nia aman husu. 

"Ha’u kuru iha bee-matan ida iha sorin ne’ebá. Mane-klosan ida mak hein." Feto-raan ne'e hatán.

Nune’e, haktuir hotu ba nia inan-aman, família ne’e bá hamutuk iha bee-matan fatin. Foufoun sira la hetan buat ida tanba duut fuik buras loos naktaka iha bee leten. Teki-tekir mane-klosan ne’e kumprimenta sira. 

"Benvindu ba imi hotu!" Hatete mane-klosan.

"Ah! Ita maka bee na’in? Hahú aban ami bele mai kuru bee iha ne’e ka?" Husu feto nia inan-aman. 

Bele, mas ha’u-nia laran taridu basá la kleur bee-matan ne’e maran ona. Se imi hakarak bee suli nafatin, imi tenke fó imi-nia oan feto sai ha’u-nia feen, atu ami na’in rua hein bee-matan ne’e.

Nune’e, rona husi ninia oan feto mós hakarak hola mane-klosan ne’e, entaun sira fila hikas kedas. Iha uma sira fó hatais no hafutar ninia oan feto, oho fahi no tein hahán hafoin bá fali bee-matan. 

To’o iha ne’ebá mane-klosan ne’e ka’it feto nia liman no sira rua tama tiha bee laran, hafoin lakon kedas. Asu Laku-Wetar haksoit tuir nia na’in feto bonita ne’e mas nakfila kedas sai fatuk boot ida besik bee-matan.[4]

Feto nia inan-aman triste loos, maibé ikusmai ema hotu-hotu alegria tanba bee-matan suli iha sira-nia uma oin tinan ba tinan. Fó moris ba sira-nia oan, beioan, to’o fatin ne’e sai povoasaun ida hanaran Iparira, husi liafuan Fataluku, ipar katak asu no ira katak bee. Hafoin suli tan bee-matan rua hanaran Ira-valuvalun[5] no Kaki-Ira.[6] 

BIOGRAFIA 

Aleixo Aniceto moris iha Vailovaia, suku Kom, sub-distritu Moro, distritu Lautém. Iha loron 5 fulan-Novembru tinan 1962. Akaba eskola iha 2º klase iha períodu  portugués tinan 1972. Tempu indonézia nu’udar funsionáriu iha eskola primária SDN I Parlamento-Moro. Agora serbisu nu’udar agrikultór no halo negósiu kiik. Nia bele haktuir istória ne’e tanba konta husi nia inan Madalena Aniceto iha tempu kalan bainhira sei kiik ne’ebé sei avó husi rekolledór Rogério Ma’averu Sávio.

Entrevista ba daruak halo ho Sr Loureiro da Silva, moris iha Laiara, suku Parlamento, sub-distritu Moro, distritu Lautém iha loron 28 fulan-Outubru 1930. Nia agrikultór ida ne’ebé nunka tuur iha banku eskola. Dalabalun nia konta istória ho maneira hamulak.   
Entrevista Aleixo Aniceto no Loureiro da Silva ida-idak iha minutu kuaze sanolu resin haat.

[1] Aldeia Iparira, parte suku Parlamento-Moro, Sub-distritu Lautém, distritu Lautém. 
[2] Wetar naran illa iha Maluku (Provinsia Indonézia). Ema fataluku nia istória barak mak haktuir oinsá sira-nia beiala nia ain fatin liuhosi illa kiikoan ne’ebé haleu rai Timor. 
[3] Fatin tau ahu halo husi au. 
[4] Istória ne’e haktuir husi tempu beiala horiuluk kedas. Mas fatuk ne’e sei metin to’o dékada 1990 iha períodu okupasaun Indonézia foin rahun iha bee-laran. 
[5] Ira-valu-valun iha lia-fataluku katak «be’e nakali». 
[6] Kaki-ira katak iha lia-fataluku katak «bee kura moras kulit nian».